Templomunk történetéről röviden:
A török kiűzése után már az 1723. évi országgyűlés sürgeti, hogy az esztergomi érsek és káptalan térjen vissza székhelyére Nagyszombatból. A hosszas előkészületek után Rudnay Sándor hercegprímás tesz eleget a többszöri határozatnak. Az ősi székvárosba 1820. máj. 15-én érkezik a Táti úton, ahol a város vezetősége és lakossága ünnepélyesen fogadja. Rudnay hercegprímás e városrész rohamos fejlődését látva elhatározza, hogy a Táti út torkolatánál, a Szent Vendel téren, ahol őt Esztergom lakossága fogadta,templomot építtet a templomtól távollevő hívek számára Szent Anna tiszteletére. Packh Jánost, a bazilika építésének vezetőjét bízza meg a templom tervének elkészítésével. Packh a római Pantheon mintájára szerkeszti meg a tervet azért is, hogy így alkalma legyen kupolaépítésre, mielőtt a bazilika nagyobb méretű kupolájához hozzákezdene. Rudnay templomépítési szándékát hivatalosan 1828. május 9-én jelenti be. Három nap múlva, május 12-én végzi el az alapkő letételének szertartását. Az építést Packh János prímási építész vezeti. A lendületes munka eredményeként már 1831. szept. 7-én Rudnay hercegprímás megáldhatta a nagyjából elkészült templomépület nagykupolájának keresztjét. Ez volt utolsó főpapi funkciója, mert egy hét múlva meghalt.
A templom befejezése annyira elhúzódott, hogy csak 1837-ben áldhatta meg Ürményi Péter s. püspök. Rudnay plébániatemplomnak szánta, mivel azonban a plébános kinevezése körül nehézségek támadtak, a belvárosi plébánia filiális temploma lett. 1872-ben Csatay-Szabó János, a budapesti egyetem hittudományi karának professzora a templom szomszédságában levő házát és tetemes vagyonát a Szent Anna templomra hagyta. Simor János hercegprímás ekkor kinevezte az első lelkészt, aki egyben a templom szomszédságában, a Szatmári Nővérek zárdájában működő óvónőképző igazgatója is lett.
1900-ban külső renoválást végeztek a műemlék templomon (314 m2). Ugyanakkor Vaszary hercegprímás költségén Stornó Ferenc művészien a belsőt újította fel. Az 1980-as években a fő és mellékkápolna vörösréz fedést kapott, az ácsszerkezet megvastagításával egy időben. A munkálatok után, 1902-ben Kohl Medárd püspök szentelte fel. - 1937-ben az egyházi főhatóság a belvárosi plébániából diszmembrálva alakította ki a Szent Anna plébániát. A Szt. Anna plébánia külső területéből 1943-ban pedig az Esztergom-kertvárosi plébánia létesült. - Műemlék jellegű a templom (műemléki törzsszáma 2327) mellett található Szt. Vendel-szobor, amelynek a talapzata egykor a mai Széchenyi téren egy 1718-ban emelt fogadalmi Szentháromság-szobor talapzatául szolgált 1900-ig, az új, jelenlegi szoborcsoportozat felállításáig. Műemlékileg védett, törzsszáma 2367, a hívek adományából került 1997-ben felújításra.
AZ EGYHÁZKÖZSÉG HATÁRAI: Kálvária út - Árok u. - Kis-Duna - Kincses patak - 11-es főút.
PLÉBÁNOSOK: Bayler István 1937- ; Dr. Kaiser Ferenc 1938- ; Dr. Királdi Lajos 1944- ; Fery Antal 1957- ; Várhegyi István 1958- ; Dr. Cserpes Jenő 1982- ; DR. KISS-RIGÓ LÁSZLÓ pápai káplán, teológia tanár, EKIF igazgató, iskolaügyi referens (jelenleg Szeged-Csanádi püspök) 1997- ; DR. Székely János (jelenleg Esztergom-Budapesti segédpüspök) 2006- ; Michels Antal belvárosi plébános, oldallagosan látta el itteni szolgálatot 2008 jan-aug. ; Pokriva László 2008-
Katolikus iskola a plébánia területén: Mindszenty József Katolikus Általános Iskola (2500 Kiss J. u. 1. Tel: 33/501-370), Igazgató: Espasa Sancho Ramon Honlap
Templomunk védőszentjéről, Szent Annáról itt olvashatsz
Kápolnáink: